Ma nagyon sok izgalmas dolog történt, pedig még nincs vége a napnak. 🙂 A reggel úgy indult, hogy egy nagyon kedves oktató kollégám korábbi tanítványa bejelentkezett karácsonyi ajándék bevásárló zacskókat varrni. Laura már tanult varrni, mégis tudtam neki új trükköket mutatni. Különösen az Olfa vágólap és körkés volt újdonság a számára, amivel sokkal precízebben és gyorsabban lehet kiszabni a zsákokat. A korábbi kurzusaimon is tapasztaltam, mennyire újszerű a tanítványaim számára ez az eszköz. Én már el sem tudom képzelni az életemet nélküle. A gepdepot.hu oldalról tudod beszerezni. Hamarosan készítünk videót a körkés, vágólap és patchwork vonalzó használatáról.

És ismét meg kellett tapasztalnom, hogy a számomra pofonegyszerű dolgokat, mint egy zsinórral behúzható zsákot sem annyira egyszerű szépen megvarrni. Laura nagyon ügyes volt, de nem tehetek fel még képeket az elkészült zsákokról, hiszen ajándékba varrta őket. Viszont holnap teszek fel fotókat lépésről lépésre a saját zsákokról, hogy te is el tudd készíteni, akár magadnak, akár ajándékba, és ezzel is kevesebb műanyag hulladék kerüljön a szemétgyűjtőkbe.

Délután elmentem a szomszédos Europeumba, ahol egy ideje Foxpost automata működik, és szinte az összes online rendelésemet így szoktam leadni. Melicher Cili Facebook boltjából, a Textilshop by Cili-től rendeltem Prym patentozót (kettőt, holnap azt is megtudjátok, miért kettőt), ami gyönyörűen csomagolva és cimkézve landolt a piros Foxpost fiókomban. Csodaszép lámás ripsz szalagot is vettem a patentozók mellé, mert ugye láma lázban égünk már hónapok óta. Cili mindig tesz fel újdonságokat a boltjába, aminek lehetetlen ellenállni.

Ezután visszafelé útban a műhelybe természetesen muszáj volt beugranom a Burda boltba, és megvennem a Burda magazin legfrissebb számát, meg, ha már ott jártam, két gombóc nyers színű Catania Grande-t, ami a Classic Cataniánál kétszer vastagabb, hogy legyen miből cuki kis fürdőajándékokat horgolni, mikor egy indiai hölgy betért az üzletbe és megkérdezte az eladókat, hogy nem tudnak-e angol nyelvű kötő tanfolyamot ajánlani az ismerősének. Az eladók a kérdéssel nem igazán boldogultak, úgyhogy egyrészt segítettem fordítani, másrészt elmondtam neki, hogy nálam lehet kötést is tanulni. Kért egy névjegyet, (amiből a Stitch-es még mindig nem készült el) szerencsére volt nálam néhány régebbi névjegykártya, és akkor úgy néz ki, hamarosan lesz angol nyelvű kötő tanfolyam is a Stitch Budapestben. 🙂

Utána ráadásként bejött a szomszédos üzlethelyiségből az ingatlanos hölgy, akin keresztül kivettem a műhelyt, és gratulált, hogy milyen klassz minden, és mennyire örült, hogy én vettem ki ezt az üzletet. Jókívánságul azt mondta, reméli, a következő helyem már a saját tulajdonom lesz. 🙂 Szóval csupa jó dolog történt ma. Nektek milyen volt a napotok?