A Döntés

Ezen a hétvégén nem csináltam semmit. Az eredeti terv az volt, hogy elkészítem az új farmer nadrág varró mesterkurzus feliratkozó oldalát, megvágom a videókat és kiküldök két hírlevelet, egyet magyarul, egyet angolul. De rám telepedett valami bénító cselekvés-képtelenség. Két éve nyitottam meg a műhelyet, azóta kétszer, március elején és augusztus végén éreztem hasonlót. Néztem a tennivaló listámat és a betervezett naptáramat, de képtelen voltam rá, hogy kiírjam az újabb kurzusokat. Mert már tudni lehetett, hogy minden előzetes tervezés értelmét veszti, egyik napról a másikra megváltozik a helyzet. Valójában csak látszólagos volt ez a semmittevés, mert befelé kezdtem figyelni közben, hogy meg tudjam hozni a helyes döntést a műhely jövőjét illetően.

A bezárás “lehetősége” már március óta lóg a levegőben. Tavasszal még valami elképesztő bizonyítási vágy volt bennem, küzdeni akartam, kibírni, végig csinálni, nem feladni. Nem volt könnyű. Folyamatosan ment az alkudozás a költségekkel, az idővel, a gyerekem online oktatásával. Tudnotok kell, hogy ez a “tanfolyamosdi és workshoposdi” békeidőben is egy nagyon szezonális műfaj. Egy évben van hét jó és öt elég gyenge hónap. Ebből a hét jó hónapból tavasszal hármat felfalt a vírus. A szürreális az volt, hogy amikor egy éve, tavaly szeptemberben meghosszabbítottam a műhelyem bérleti szerződését, próbáltam alkudni, hogy csak májusig hosszabbítsunk, hiszen nyáron szinte alig van bevétel, mindenki nyaral. A tulajdonos ebbe nem ment bele, és ragaszkodott a teljes évhez, a szeptember végi határidőhöz. Normális működés mellett a májust adtam magamnak határidőnek, ha addig nem sikerül stabilizálni a bevételeket, akkor úgy terveztem, bezárok. Ehhez képest májusban ott álltam, a korlátozások feloldásának ígéretével, a “mindjárt túl vagyunk rajta” optimizmusával. Akkor meggondolatlanságnak éreztem volna feladni a “célegyenesben”. És jött a nyár, az új tanfolyamok, a junior varrótanfolyamok, vittek előre a feladatok, a vártnál jobb eredmények. És akkor két dolog történt augusztusban: jött egy váratlan kiadás, ami miatt felborult az addig is nagyon bizonytalan költségvetés, és jött az új felnőttképzési törvény, ami irgalmatlan sok energiát elvitt, mert nem volt egyértelmű az értelmezése, és rengeteget kellett utána olvasni, tapogatózni, tájékozódni, hogy mi vonatkozik ránk, mi nem, hogyan kell megfelelni az új szabályozásnak. Augusztus közepén beregisztráltam, a mai napig nem bírálták el a bejelentésemet. Állítólag 10 munkatárs dolgozza fel a több ezer képzőhely beadványait. Csak kb. egy héttel az új szabályozás szeptember elejei hatályba lépését követően derült ki, hogy amíg nem dolgozzák fel a beadványokat, addig mindenki nyugodtan taníthat úgy tovább, mint eddig. És elkezdődött a suli, és jöttek a napról napra aggasztóbb számok az újonnan tesztelt fertőzöttekről. Az egyetlen meghirdetett, teltházas tanfolyam szinte minden résztvevője lemondta a részvételt. Én közben új, online tanfolyamokat vettem videóra, irgalmatlan mennyiségű új infót próbáltam lendületesen feldolgozni, új eszközöket tanulni, átállni valami teljesen másra, mint amit eddig csináltam. Ez kb olyan érzés, mint vezetés közben olvasni a használati utasítást az autópályán.

A bevételeim ismét egyik pillanatról a másikra zuhantak a nullára. Beindítottam a klubot, amihez többen csatlakoztatok, de a zárt felületet sem olyan egyszerű létrehozni, mint ahogy első ránézésre tűnt. (dolgozom rajta, és hamarosan jó lesz!)

És közben itt ülök a műhelyben, jön a tél, nyakunkon egy iszonyú gyorsan terjedő járvány, maszkokat varrok, (egyéni igények szerint, kínai bolt árban) néha beesik egy-egy ruhajavítás vagy átalakítás, és elég egyértelművé válik, hogy ezzel semmiképp nem szeretnék foglalkozni, mert aki ruhát akar javíttatni, az türelmetlen, követelőző, és egy olyan stílust enged meg magának, amivel nekem eddig szerencsére nem kellett találkoznom. Nincs időm alkotni, tervezni, varrni, meg kéne csináltatni a kirakat üveg szigetelését, mert különben irgalmatlanul magas télen a fűtés számla.

És mindennek a tetejébe jött egy mondat a hétvégén: “A járványügyi szakemberek úgy vélik, hogy a második hullám valamikor december-január tájékán éri el a csúcspontját.” Kész. Ehhez nincs mit hozzáfűzni. Ez a mondat leradírozott bármilyen eddig megmaradt, pislákoló optimizmust.

És akkor hirtelen átbillent valami, és felfogtam, hogy ezt így, ebben a formában nincs értelme tovább csinálni. Ha új üzleti modellre szeretnék átállni, akkor annak teljesen más a kiadásszerkezete, és azt a pénzt, amit én az üres és kihasználatlan üzlethelyiségbe tolok minden hónapban, valami sokkal hasznosabb dologra is költhetném. Ha átalakulok digitális céggé, akkor nem kell hozzá műhely, kell viszont számtalan olyan fizetős eszköz, ami nélkül nem tudok olyan élményt létrehozni, amit fel tudok vállalni előttetek.

Ugyanakkor imádom ezt a helyet, az összes hibájával és hiányosságával együtt. Soha, sehol nem szerettem annyira lenni, mint itt. Rengeteg energiám ment bele, és lehet, hogy soha többet nem lesz rá lelkierőm, hogy valami hasonló fizikai, konkrét, kézzel fogható dologba belevágjak. Nagyon boldog voltam, amíg itt lehettem, és rettenetesen fog hiányozni. De ennél sokkal jobban hiányzik, hogy nem tudtok élő órákra jönni, mert egyedül virtuális tartalmat gyártani nem ugyanaz, mint egy élő órát tartani.

Meghoztam egy döntést, ami augusztus eleje, május, március közepe, tavaly szeptember óta érlelődőtt:

Szeptember végén bezár a Stitch Budapest a Somogyi Béla utca 18 szám alatt.

A hét végén tartok egy végkiárusítást, az eladó bútorokat felteszem a marketplace-re. A varrógépeket, és a varráshoz szükséges eszközöket megtartom, mert talán, egyszer, a nem is olyan távoli jövőben ismét lesz valahol egy hely, ahol lehet majd élő varrótanfolyamokat tartani, de az már egy másik történet.

Addig is: Csatlakozzatok a Klubhoz! Jó lesz!

Közzétéve: Víg Zsuzsi

A Stitch Budapest alapítója, alkotó, divatszakértő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: